Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska, aki a nyakában egy szépen szóló harangocskát hordott.
Egyszer a nyulacska elment az erdőbe, lefeküdt egy bokor tövébe, és felakasztotta a bokorra a harangocskáját. Reggel, amikor felébredt, a bokor helyén egy nagy fát látott. A fa egyik ágán megpillantotta a harangocskáját.
Kérlelte a fát:
– Kedves fa, kérlek, add vissza a harangocskámat! – De a fa nem adta vissza.
A nyulacska mérges lett, és elment a fejszéhez.
– Kedves fejsze, kérlek, vágd ki a fát, hogy visszaadja a szépen szóló harangocskámat! – De a fejsze nem vágta ki a fát.
A mérges nyulacska ekkor elszökdécselt a köszörűkőhöz.
– Kedves köszörűkő, kérlek, fend meg a fejszét, hogy kivágja a fát, és a fa visszaadja a harangocskámat! – De a köszörűkő nem fente meg a fejszét.
Ekkor már nagyon dühös volt a nyuszika. Elment a vízhez, és kérlelte:
– Kedves víz, kérlek, hajtsd a köszörűkövet, hogy megfenje a fejszét, a fejsze kivágja a fát, és a fa visszaadja a harangocskámat! – De a víz nem hajtotta a köszörűkövet.
A víztől a nyulacska elugrált a bikához, hogy az igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűkövet, a köszörűkő fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát és a fa adja vissza a harangocskát. De a bika nem itta meg a vizet.
A nyulacska az egérhez is elment, és arra kérte, hogy csípje meg a bikát, hogy a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűkövet, a köszörűkő fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát és a fa adja vissza a harangocskát. De az egér nem csípte meg a bikát.
Erre a nyulacska a macskát kezdte kérlelni:
– Kedves macska, kérlek, fogd meg az egeret, hogy az egér csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűkövet, a köszörűkő fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát!
A macska azt válaszolta, hogy ő megfogja az egeret, de előbb adjon neki tejecskét.
Megörült a nyulacska, és igyekezett a tehénhez tejért. A tehén azt mondja, hogy ő ad tejecskét, csak vigyen neki füvecskét. A nyulacska elment a kaszáshoz füvecskéért. A kaszás adott neki, a tehén a füvecskéért adott neki tejecskét, a tejecskéért a macska megfogta az egeret, az egér megcsípte a bikát, a bika megitta a vizet, a víz hajtotta a köszörűkövet, a köszörűkő megfente a fejszét, a fejsze kivágta a fát és a fa visszaadta a szépen szóló harangocskát.
A nyulacska megörült, és nyakában a szépen szóló harangocskával továbbugrált. Többet le sem vette magáról.
A nyulacska harangocskája című népmesét (Icinke-picinke, Móra Könyvkiadó, 2008, Konsza Samu gyűjtése) átdolgozta Nyquist Gizella.