A tél

Megtekintések száma: 298

December – január – február: ezek a téli hónapok Európában és Észak-Amerikában. Lehet hideg, lehet enyhe, lehet havas, lehet lucskos. Hóembert építünk, sielünk, szánkózunk, hógolyózunk. Várjuk a Mikulást és a karácsonyt, majd a télutó eljöttével örömmel fogadjuk a tavasz első virágait és madarait.

A téli ünnepkörrel kapcsolatos cikk (Luca-nap, Mikulás, karácsony, Újév és kézműves ötletek) itt található.

Kovács András Ferenc: Csillagcsengő

Jégcsap csendül, jégcsap cseng –
csillagcsengő égen leng.
Jégcsap csücskén csüngő nesz –
csilló neszből csengés lesz.

Jégcsap csücskén fény csendül –
égen csüngő szél lendül…
Jégcsap csörren, csilló csend –
csokros csillagcsengő cseng.

A tél három hónapjára így is hivatkozhatunk:
december = télelő = Karácsony hava; január = télhó = Boldogasszony hava; február = télutó = Böjtelő hava

     Kányádi Sándor az erdélyi Küküllő folyó(k) (Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő) átalakulásán keresztül érzékelteti e három hónapot.
     Milyen csodálatos a magyar nyelv! Még arra is van szavunk, hogy a víz vékonyan befagy: szajzik. Amikor pedig megfagy a víz teljesen, akkor beáll. És hogy csökken a fagyás? Enged.
     (Mátyás-nap: február 7. Az ehhez a naphoz kapcsolódó időjóslás így szól: ha talál jeget, töri, ha nem, csinál.)

Kányádi Sándor
Télelő

Szajzik a Küküllő:
hártyavékony jéggel
szegte be a szélét
a zimankós éjjel.

Kétoldalt a fűzfák
ezüst-zúzmarásak,
és olykor a ködtől
egymásig se látnak.

Hová lett a nyári
kedve zubogása?
Már a nap sem jár el
fürödni a gátra.

Legfönnebb úgy déltájt
hunyorít a vízre,
de még ő is mintha
fölötte elnézne.

Csak megkönyörül majd
valamelyik éjjel,
és bevonja véges-
végig ezüst jéggel.

Kányádi Sándor
Tél

Beállt a Küküllő,
jégpáncél van rajta.
Nagy csönd van, elveszett
egészen a hangja.

A lovát úsztató
nyári kis legényke
korcsolyázni jön most
az arasznyi jégre.

Havasak a fűzfák,
mindenütt csak hó van.
Megcsillan a vén nap
mosolya a hóban.

Jégcsapok díszítik
a megdermedt gátat.
Vacog minden, ám a
halacskák nem fáznak.

A jég alatt versenyt
verseny után tartva,
készülnek a fűzfát
zöldítő tavaszra.

Kányádi Sándor
Télutó

Enged a Küküllő:
helyen-helyen kásás,
jégtörő csákányát
próbálgatja Mátyás.

Legelőbb a gáton
mélyeszti a jégbe,
pillogatva buggyan
ki a víz a fényre.

Bajszot pödörint egy
tavalyi fűszálból,
óvatos egérként
lesurran a gátról.

Előbb cincogatva,
aztán kacarászva,
zendít a Küküllő
csengő csobogásra.

S mintha valahol már
furulya is szólna:
ébrednek a fűzfák
nagyokat nyújtózva.