December – január – február: ezek a téli hónapok Európában és Észak-Amerikában. Lehet hideg, lehet enyhe, lehet havas, lehet lucskos. Hóembert építünk, sielünk, szánkózunk, hógolyózunk. Várjuk a Mikulást és a karácsonyt, majd a télutó eljöttével örömmel fogadjuk a tavasz első virágait és madarait.
A téli ünnepkörrel kapcsolatos cikk (Luca-nap, Mikulás, karácsony, Újév és kézműves ötletek) itt található.
Kovács András Ferenc: Csillagcsengő
Jégcsap csendül, jégcsap cseng – csillagcsengő égen leng. Jégcsap csücskén csüngő nesz – csilló neszből csengés lesz. Jégcsap csücskén fény csendül – |
A tél három hónapjára így is hivatkozhatunk:
december = télelő = Karácsony hava; január = télhó = Boldogasszony hava; február = télutó = Böjtelő hava
Kányádi Sándor az erdélyi Küküllő folyó(k) (Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő) átalakulásán keresztül érzékelteti e három hónapot.
Milyen csodálatos a magyar nyelv! Még arra is van szavunk, hogy a víz vékonyan befagy: szajzik. Amikor pedig megfagy a víz teljesen, akkor beáll. És hogy csökken a fagyás? Enged.
(Mátyás-nap: február 7. Az ehhez a naphoz kapcsolódó időjóslás így szól: ha talál jeget, töri, ha nem, csinál.)
Kányádi Sándor
Télelő |
Kányádi Sándor
Tél |
Kányádi Sándor
Télutó |
Téllel kapcsolatos irodalom:
Téli mesék és történetek | |
Bakó Ágnes: Kutyaszánon Donászy Magda: Hó Kató |