Vége van a nyárnak,hűvös szelek járnak,nagy bánata van acinegemadárnak. Szeretne elmenni,ő is útra kelni.De cipőt az árvasehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához,szalad a vargához,fűzfahegyen lakóVarjú Varga Pálhoz. Azt mondja a varga,nem ér ő most arra,mert ő most a csizmátnagy uraknak varrja. Darunak, gólyának,a bölömbikának,kár, kár, kár, nem ilyenakárki fiának! Daru is, gólya is,a bölömbika…
Mackó bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt a napra szundítani egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon. Azt kérdi az egyik cinege: - Csin-csin-csin-csincsere, mi az újság erre? Azt mondja rá a másik: - Nincs…
Csirip-csirip, jaj a torkom, hű de cudar ez a tél.Sapkát húzok a fejemre, így tán a szél megkímél.Csirip-csirip, hol a sálam?Nem fázhat meg a torkom.Tél végén a tavasznyitánytszopránban kell dalolnom.