Mit gondoltok, minden búcsú könnyes és nehéz?
Most az ovis visszanéz, és búcsút int a kéz,
majd könnybe lábad szép szeme, mert sok barát marad,
de várja őt egy új kaland, a suli, táska, pad.
De elég volt a könnyekből, légy ma is vidám,
mert úgy szoktuk meg eddig is tőled, pajtikám!
Mondjuk el, hogy klassz volt itt, játszottunk sokat,
s bár nem ettük meg néhanap a zöld mártásokat,
de akadt jó pár kedvencünk, mit faltunk szívesen,
mely ott virított délután, a színes ingeken.
És okosodtunk mindnyájan, meg fejődtünk sokat,
mókáztunk, és énekeltünk vicces dalokat.
Térdünk már az asztalt veri, székünk összement
(s van még néhány búcsúzáshoz illő szösszenet).
Nem kell nagyobb bútort venni, inkább elmegyünk,
vegyék át a kisebbek majd megürült helyünk’!