Mese a klímaváltozásról

Már egy ideje – amikor a dél-amerikai esőerdő égbenyúló fái között átszűrődő napfény megvilágította az örökös félhomályt -, hallották a rémisztő, érthetetlen zajokat.

Dübörgött a talaj a talpuk alatt, már ha éppen a földön mászkáltak, de hallották a félelmetes csattogást és ropogást akkor is, ha a fákon ugráltak vagy éppen pihentek.

Mi történhetett – tanakodtak az állatok? Mi ez a rettenet, ami megzavarja a mindennapi nyugalmukat? Látták azt is, amint napról-napra újabb, hatalmas faóriások hanyatlottak a földre, melyek a tűző naptól védelmezőik, friss levegőjük biztosítéka, egyben éjszakai oltalmazóik voltak.