Csordul a könnye,
roskad a válla,
tócsában lépked
éjjel a bálba.
Bánatos arccal
búcsúzik egyre,
könnyei hullnak
lassan a gyepre.
Ébred a reggel,
pezsdül a pírja,
jégcsapok fogynak,
sorvadnak sírva.
Vége a télnek,
éled a kert már,
farsangi fánkra
cseppen a lekvár.
(2010. január 30.)