Piros vagyok, mint a bohóc orra,
pirosságom ráül a csipkebogyóra,
pipacsként piroslok az árokparton,
piros virág vagyok a gyerekrajzon.
Kék vagyok, a nyári ég színe,
mélykék, mint a tenger feneke,
búzavirág kékje a ringó mezőben,
kék csillag a gyermekek szemében.
Sárga vagyok, mint a Nap,
sárgára festem az aranyat,
sárgán fénylek a kerek holdban,
sárgán ragyogok a napraforgóban.
Zöld vagyok, mint levelibéka,
zöld, mint erdő mélyén puha moha,
zöldként én vagyok – vajon hiszed-e? –
kéknek és sárgának gyereke!