(Részletek)

MARCIPÁN APÓ

    Híres cukrász
    Marcipán,
    nem jár soha
    paripán!
    Miért ülne
    paripára?
    Házában a
    cukrászdája.

MARCIPÁN APÓ NYARAL

    Itt a tavasz,
    jön a nyár:
    apó is csak
    erre vár.
    Nyaralni megy
    anyóval,
    s arra gondol:
    hajóval.

    Miből legyen
    a hajó?
    Egy cukrászhoz
    mi való?
    Ácsolhatna
    deszkából,
    mindenféle
    jó fából.
    Ügyeskedne
    vasból, fémből,
    talán éppen
    sárgarézből.
    Nem jó egyik,
    rossz a másik,
    bár hajóra
    szíve vágyik!

    Nem tudja, hogy
    mit csináljon,
    a hajóhoz
    miként álljon.
    Hogyan készül
    fából, fémből,
    az említett
    sárgarézből?

    Nem ért hozzá!
    Honnan tudná?
    A cukrász nem
    hajóács,
    s a hajóács,
    nem cukrász.

    Cukrászok közt
    legjobb apó!
    Marcipánból
    lesz a hajó.
    Addig formált,
    ügyeskedett,
    remek hajó
    kerekedett
    keze alatt.

    Feltették az
    autóra,
    így mentek a
    nyaralóba.

    Odaértek,
    megpihentek,
    azután a
    vízhez mentek.

    Szépen úszott
    a hajó,
    benn utazni
    nagyon jó.
    Szállt a vízen,
    úgy repült,
    örült, aki
    benne ült.

    Ám egyszer csak
    hattyúk jöttek,
    hajó köré
    települtek.
    Csípegették
    a hajót,
    bosszantották
    az apót.

    -Hess, te! Hess, te!
    Menjetek,
    inkább máshol
    egyetek!

    Múlt egy veszély,
    jött a másik:
    a sirályhad
    nem cicázik!
    Marcipánból
    csemege!
    Oda apó
    remeke!

    A hajó meg
    hasadt, szakadt,
    mutatóba
    alig maradt.

    Mire apó
    észbe kapott,
    sirályokhoz
    odacsapott:
    vízben állt már
    sokáig,
    fel egészen
    nyakáig.

    Kievickélt
    apó, anyó,
    odalett
    a csoda-hajó.

    Mit csinálnak
    egész héten?
    Egy kölcsönző
    van e részen!

    Bérelnek egy
    csónakot,
    így hajóznak
    jó nagyot!