Eső, eső, te sziszegő,
kabátomat nehezítő,
novemberi ólmos eső.

Az még hagyján, ha csak esne,
nem volnék elkeseredve.

De a szél is, ez a cudar.
Térül-fordul, csivir-csavar:
ő is esőernyőt akar.

S harmadikul itt van a sár,
Szidja is, aki erre jár.

Pedig a sárt ne érje szó,
hármuk közül csak ő a jó:
derék vendégmarasztaló.

Húz, nem akar válni tőled:
lehúzza a félcipődet.