Nagymamival lenni jó,
velem van, ha teheti,
és amit én imádok,
mind ugyanúgy szereti.

Ha bicajra pattanok,
ott pedáloz’ mellettem,
velem szalad akkor is,
mikor Buksit kergetem.

Együtt sütünk süteményt,
úgy száll a liszt, mint a hó.
Porcicákra vadászni?
Vele az is csuda jó!

Fenn, a lombok sátrában
cseresznyézek tavasszal,
ő ott csücsül, a létrán,
mellettem, pár arasszal.

Nyáron, mikor tűz a nap,
lubickolunk a vízben.
Ő még bírná javában,
nekem le kell pihiznem.

Ha aranylik már a lomb,
erdőt járunk az ősszel,
de ha télen szánkózunk,
azt se teszi félgőzzel.

Olyan fürge, mint a gyík,
én csak tátom a számat.
Mit gondoltok, a nagyik
talán sose lazsálnak?

Megsüt tortát, kalácsot,
bármit, amit szeretünk.
Távolból is mesét mond,
míg a neten chatelünk.

Még sokáig légy ilyen
fürge, vicces és vidám!
Tiszta szívből szeretlek,
édes, drága nagyikám!

(2019. április 7.)