Elvonuló madársereg,
tarka ruhás őszi táj,
aranysárga szőlőszemek…
hajnalonként köd szitál.

Kergetőző esőfelhő,
szél rángatta őszi lomb…
hajnali köd, hogyha eljő’,
elrejtőzik már a domb.

Récehangok a magasban,
távolodó vé alak…
szép, rendezett csapatokban
déli tájra siklanak.