Megtekintések száma: 968
Tudod, én még kicsi vagyok,
mint bimbó a faágon.
Elmondjam, hogy mit is érzek?
Nem lesz könnyű, belátom.
Olyan vagy te, mint a szellő,
mely cirógat, elringat,
mint az édes anyaföldünk,
mi a fáknak enni ad.
Mint suttogó levélsátor,
mely árnyat nyújt nyaranta,
mint holdsugár ezüstfénye
a nyár esti patakba’.
Mint zápor, mely aláhullva
megpihen a földeken
– megitatva erdőt, rétet,
hogy a fátyluk zöld legyen.
Mint a szép Nap melengető,
éltet adó sugara,
úgy ragyogsz be mosolyoddal,
s bocsátasz majd utamra.
Te táplálod testem, lelkem,
s tudd meg, nagyon szeretlek!
Boldog vagyok, édesanyám,
hogy a fiad (lányod) lehetek.
Te vagy szín a szivárványban,
te vagy a Hold, meg a Nap…
ölelj át most édesanyám
minél, minél hamarabb!
(2010. április 11.)
Kapcsolódó bejegyzések
Gyöngyharmatban fürdött a kert isanyák napja hajnalán,szirmot bontott nárcisz, nefelejcs,orgona és tulipán.Felhő-hintón tündököl a napfény,langy melege éltet ad,gyöngyvirágok illatos kelyhehirdeti, hogy szép e nap.Téged köszönt minden kis virág a réten,a te neved súgja kint a játszi szél,azt zenéli lágyan: Anyám soká éljen,mert jobban szeretlek téged bárkinél.(2012. január 23.)
Régen, mikor apró voltam, csöppnyi, mint egy magocska,érezted, hogy veled vagyok, s becézgettél gyakorta. Szíved hangja megnyugtatott, ott lüktetett felettem,azt mesélik, ezer csillag tündökölt a szemedben. Gyakran, mikor hozzád bújok, s újra hallom lágy dalát,érzem, amint egész lényedédes öröm járta át. Mintha selyem cirógatna, úgy simít meg két kezed, meséiden…
Hogyha éjjel rosszul alszom, rúgkapálok, fölkelek,elűzöd az álmaimban ijesztgető szörnyeket.Megnyugtat a közelséged,ölelésed, mosolyod,ám tudom, ha rosszat teszek,ráncolod a homlokod.Volt már néhány kópéságom– vásott vagyok, mit tegyek?De tudom, hogy megérted, hisz’te is voltál kisgyerek.Neked is van édesanyád, ő lett az én nagymamám, s úgy hallottam, neki is volt anyukája hajdanán.Ő lenne…
