Mikor ma reggel felöltöztél, biztosan nem gondoltál arra, hogy honnan származik az öltözéked, a cipőd, vagy akár a sámli, amin a cipőfelvételnél ültél. „Az üzletből, ott vette anyu” – mondanátok legtöbben. Teljesen igazatok van. De az üzletbe honnan kerültek? „A gyárból, ahol készítették” -hangzik a válasz.
Bizony, valakinek el kellett készítenie a nadrágodat és a cipődet is. Abban is igazatok van, hogy ezeket – nagy valószínűséggel – egy üzemben gyártották. De ez nem mindig volt ám így! Az emberek két kezükkel, egyenként gyártották a ruhadarabokat és a cipőket is (és persze sok minden mást). Még ma is fellelhetünk mesterembereket, akik olyan tudás hatalmában vannak, amely segítségével csodálatos dolgokat képesek létrehozni. Sajnos, a mai nagyüzemi világban egyre kevesebb ilyen tiszteletreméltó emberrel lehet találkozni.
Szeretnélek arra buzdítani, hogy ha valaha is alkalmatd adódik mesteremberek munkáját megfigyelni, amikor éppen valamit készítenek, tedd meg! Gondolj bele! Ahhoz, hogy például az inged, vagy szoknyád elkészüljön, mennyi lépésre volt szükség. Most nem is sorolom fel az összeset, csak kettőt említek: valakinek meg kellett szőnie az anyagot, és valaki másnak azt ki kell szabnia és megvarrnia. Esetleg még ki is hímeznie.
Nézd, micsoda változáson ment át például a szövőgép!
 |
 |
 |
| XIX. század | jelen: kisipari szövőgép | jelen: nagyipari szövőgép |
Ha érdekel, hogy a közel- vagy régmúltban (és még ritkán ma is) milyen magyar mesterségek léteztek, olvasd el az alábbi cikkeket! Ha pedig Magyarországon jársz, javaslom az alábbi helyek meglátogatását:
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen)
Budapesti Népművészeti Fesztivál (minden nyáron augusztusban, a Várban).