December 31: Szilveszter napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe.
Január 1: Újév. Az új esztendő kezdete azokban az országokban, ahol a Gergely pápa-féle naptárt használják.

     Az óévtől való búcsúzás a világ sok részén nagy zajongással (zenebonával, ünnepléssel, tűzijátékkal…)  történik. A lármázás egyik oka a gonosz és a régi elűzése. Magyarországon erre a zajkeltésre számos népi elnevezést használtak: pergőzés, csergetés, nyájfordítás és kongózás. Manapság a városokban inkább dudákkal és tűzijátékokkal keltik a szilveszteri zajt.
     Szilveszter éjjele alkalmat adott népi jóslásokra: a lányok jövendőbelijükről tudakozódtak ólomöntéssel és gombócfőzéssel. Néhány területen a következő évi időjárásról is jósoltak fokhagymával és hagymával.
     Nyugat-Magyarországon elterjedt volt a kántálás és az újévköszöntés, amelyben főként gyerekek vettek részt. „A hajnali harangszónak gilingalangója” kezdetű köszöntőt kántálták.
     Újév napjához sok hiedelem fűződik. Sokan most is hisznek abban, hogy amit ezen a napon tesznek vagy nem tesznek, hatással lesz az egész évre. Például, ezen a napon nem szabad takarítani, főzni, mosni vagy varrni, mert akkor egész évben ismételni fogjuk ezeket a tevékenységeket. Sokan a veszekedést is igyekeznek elkerülni az év első napján.
     Az újévi hagyományos magyar ételek a malac (előtúrja a szerencsét), a lencse, köles és rizs (sok pénzt hoznak) és a rétes (hogy hosszúra nyúljon az esztendő).
     A kéményseprő, a négylevelű lóhere, a patkó, a malac és a lencse a szerencse jelképei Magyarországon.

     Mindenkinek jó szórakozást kívánok Szilveszterre, valamint egészségben, boldogságban és sikerekben gazdag új évet!

Nyquist Gizella