Földünk egy nagy pöttyös labda,
száguld, röpül, mi meg rajta
csücsülünk, pörög, forog az ebadta,
csoda, hogy nem szédülünk.
Jobbra dűl, meg balra dűl,
hol melegszik, hol meg hűl.
Folt van rajta ezeregy,
szárazföldek, tengerek.
Zöld foltok a dzsungelek,
óceánok kéklenek,
sárgállnak a sivatagok,
a lábnyomuk egyre nagyobb.
Nyüzsgő pont is rengeteg,
ezek meg mind emberek,
jönnek-mennek, tesznek-vesznek,
s nőnek a szeméthegyek.
Vigyázzunk a Földanyára,
életet adó csodára,
nem kell hozzá menetjegy,
de nincs belőle több, csak egy!