Hideg ősz van rossz idő jár
a pici tücsökre,
rőt falevél zsebkendőbe
hull, potyog a könnye.
Előveszi hegedűjét,
ez az utolsó dal.
Olyan gyenge a nótája,
mint a lenge sóhaj.
Hegedűje bús húrjain
keserűség lángol:
búcsúzik az aranykerttől,
s a szagos határtól.
Azután a hegedűjét
hóna alá csapja,
bebújik egy faoduba
s nem gyújt többet dalra.