A Bolhacirkusz legfiatalabb tagja onnan kapta a nevét, hogy – ha kellett, ha nem, ha felléptek, ha nem -, mindig „gyakorolt”, folyton ugrált.
Eleinte csak mondogatták neki, hogy „Mit ugrálsz már megint, nem tudsz picit lenyugodni”?, azután beletörődtek, és ha szóba került, csak úgy emlegették: a Mitugrász.
A kis bolha, mivel ilyen „ugrálós” volt, amellett eléggé szertelen is, egyszer nagy bajba került.
Szokásos gyakorolgatása közben, véletlenül „kitornázta” magát a Bolhacirkusz porondjáról, a nagy üvegkalitkából, ami egyben lakóhelyük is volt.
Szerencsétlenségére, vagy éppen szerencséjére, az üvegkalitka közelében lustálkodó, egyben „őrző-védő” szolgálatot is ellátó, Burkus kutya bundáján landolt.
A szunyókáló, öreg kutya megérezte, hogy valami rápottyant, ezért feltápászkodott, és elindult a konyha felé, mert úgy gondolta, az ébresztő egyenesen neki szólt, és ideje lenne már ebédelni.
A megszeppent Mitugrász igencsak kapaszkodott a jobbra-balra billegve haladó Burkus szőrébe. Amikor azonban a kutya enni kezdett, úgy érezte, itt az idő, hogy tovább álljon.
Szokásához híven, ugrott egy nagyot, és egy széken hagyott kalap karimájára sikerült átugrania. Kíváncsian várta, ezután mi fog történni?
Hát, a kalap egyszer csak a magasba emelkedett, és felkerült a nyugdíjas Bandi bácsi fejére, aki miután így tökéletesítette az „eleganciáját”, el is indult nagy sebesen a közeli sörözőbe, hogy a mindennapi ultipartiról le ne késsen.
A sörözőben maga mellé tette a kalapját, és a játék hevében hamarosan el is feledkezett róla.
A söröző macskája, a Mirci névre hallgató cirmos, épp arra járt, és körül szaglászta a kalapot. Mitugrász kicsit megijedt, de a kíváncsisága nagyobb volt, mint a félelme, így bátran átugrott a cicára. Mit lehet tudni? Macskaháton talán további, érdekes helyekre is eljuthat.
Mirci tett egy nagy kört, majd egyszer csak Bence karjában kötött ki. A fiúcska azzal a szándékkal vette ölébe a cicát, hogy bevigye az iskolába, lévén aznap az Állatok világnapja, és mindenki hozhatott egy kedvenc állatot.
Az osztályteremben már ott ugatott egy kis foxi, hápogott a kacsa, csipogott a csibe, tollászkodott a tarka papagáj, és egy nyuszi is feltűnt, de ő nagyon csendes volt: megszokta a körülötte levő nyüzsgést, így egyet se makogott.
Azon a napon még több kisállat is érkezett az osztályterembe. Elég nagy volt a felfordulás, amit Mitugrász kihasznált, és átugrott Mirciről Bence göndörfürtű hajára.
Bence az osztálytársaival, a tanító néni kíséretében, délután épp a Bolhacirkuszba volt hivatalos. A program nagyon is beleillett az Állatok világnapjáról való megemlékezésbe.
A Bolhacirkusz bejáratánál mindenki belépőjegyét ellenőrizték. A munkát végző porondmester mellett ott téblábolt Burkus is. Miután kialudta magát, friss volt, jól el tudta látni az aznapi őrző-védő szolgálatát.
Bence, miközben a belépőjegyét ellenőrizték, észre se vette, hogy a cirkusz egyik szereplője, mondhatnánk főszereplője, átpattant az ő hajfürtjéről, Burkus bundájára.
Mivel percek múlva már kezdődött az előadás, a kutyus odaballagott szokásos helyére, a nagy üvegláda mellé. Kényelmes helyet keresve magának, leheveredett a földre.
Mitugrász ekkor nagy levegőt vett, és elszánta magát, hogy egy kivételesen nagy ugrással megcélozza a cirkuszi porondot. Sikeresen bepattant az üvegkalitka belsejébe.
Jól is tette, mivel Burkus néha a hátára is szokott feküdni, ami igencsak veszélyes lett volna a hívatlan kis potyautas, Mitugrász számára.
A világjáró bolhácskát kitörő örömmel fogadta a családja!
Távollétében fellépőtársai igencsak izgultak. Persze, nem csak az előadás miatt, ami Mitugrász nélkül nem lett volna kellően parádés. Leginkább a társuk váratlan eltűnése miatt aggódtak. Vajon hová lett olyan hirtelen, nem került-e bajba kis rokonuk? Vajon hazatalál-e épségben, és főként időben?
Most a bolhacsaládban mindenki megnyugodott, és boldog volt. Örömüket csak fokozta az előadás sikere, a vastaps, amivel a kis bolhák produkcióját a hálás gyerekközönség értékelte.
Az ok persze meg is volt: Mitugrász most nem csak nagyot ugrott, de még egy szaltót, egy hatalmas bukfencet is vetett a levegőben, a nézők nagy gyönyörűségére…