A magyar iskolákban és óvodákban mindig is az egyik legkedvesebb ünnep volt a farsang.  A gyerekek és szüleik hetekkel előtte elkezdtek készülődni a nagy eseményre.  Először a gyerekek kitalálták, hogy milyen jelmezben szeretnének megjelenni, hiszen a farsang része volt a jelmezverseny is.  A szülők és nagyszülők segítségével készült gyönyörű, házilag készült jelmezekben díszelkedtek a gyerekek az óvodai vagy iskolai bálokon.

Én két jelmezre emlékszem gyerekkoromból: egyszer ibolyának öltöztem fel, egy másik évben pedig a jelmezversenyt meg is nyertem a nagypapám által készített Amodent fogkrém kosztümömben.

     Sajnos a fogkrémes jelmezről nincs fényképem, de azt tudom, hogy az  alábbi felirat pontosan így szerepelt a jelmezen – a nagypapámnak gyönyörű kézírása volt:

amodent

     Az a kosztüm még néhány több jelmezversenyt is megjárt, és sikert aratott – az unokatestvéreimmel benne.

Kedves barátnőm, Csilla is nagy örömmel gondol vissza az egyik farsangjára az apukája ceruzajelmezt készített neki – mérnöki pontossággal.

     Itt Amerikában is használjuk a 2B jelzésű ceruzákat.  Az érdekesség az volt, hogy Csilla abban az évben a 2. B (második B) osztályba járt abban az évben.  Magyarországon az évfolyamokat számokkal, a különböző osztályokat pedig betűkkel jelölik.  (Például 2.A, 2.B, 2.C és 2.D, ha négy másodikos osztály van.)

A mi gyerekkorunkban nem is volt lehetőség boltban vásárolni jelmezt.  Mindenki otthon készítette el, amit a gyerek választott.

     Néhány év múlva, mikor már tanítottam egy általános iskolában, az ottani farsangon az osztályommal együtt én is jelmezt öltöttem – én voltam Hófehérke, hét tanítványom pedig a hét törpe.  Emlékszem, hogy a gyerekek nagyon örültek, hogy a tanár nénijük is részt vett velük ezen az eseményen.

hofeherke_jelmez_1992

     Tehát így emlékszünk vissza a farsangra a mi gyermekkorunkból.  Barátnőm, Gábor Csilla (Csömör) jóvóltából megtudhatjuk, hogy 2008-ban hogyan ünnepelték a farsangot kisfia óvodájában.

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond-bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.

Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre,
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
két füles dinnyével
golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj-
paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám! –
ilyen volt a híres
bolond-bál.

[blockquote]     A Kéknefelejcs Óvodában – Csömörön – a Boglárka (középsős) csoport a fenti verset tanulta meg farsangra. Az óvodákban 2008-ban általában február 5-én vagy 6-án tartották meg az álarcos mulatságot. Mind az óvó nénik, mind pedig a gyerekek valamilyen általuk választott jelmezt öltöttek, és egész délelőtt abban voltak. A Boglárka csoportban az óvó nénik boglárka virágnak öltöztek be.

A farsangon a gyerekek a tél végét, búcsúztatását és a tavasz közeledtét, köszöntését ünnepelték ilyen vidám módon. Meglátogatták a többi csoportot is (ebben az oviban nyolc van), és megnézték, hogy a többiek minek öltöztek. Lehetett vinni különféle finomságokat csemegézni. Az előző évben a régi óvoda épületében még volt rá lehetőség, hogy farsangi fánkot süssenek közösen, de 2008-ban sajnos már nem lehetett.

Hogy az ünnep még hangulatosabb legyen, a Gézengúz Együttes lépett fel, együtt, jelmezekbe öltözve nézték meg a csoportok.

Kisfiam rókajelmezt kért. Mostanában többször hallgatták és játszották el a csoportjukban a „Vajaspánkó” mesét, amelyben mindig ő akart a róka lenni. A jelmez elkészítésében ő is segített; az egyszerű, de mutatós jelmez teste egy piros nadrágból és pólóból készült, a róka feje pedig egy mikulássapkából lett átalakítva.[/blockquote]