A Nap fényes aranyfátylát cakkos felhő takarja,apró, pettyes katalinka repül fel, a magasba. – Kérlek, felhő, libbenj arrébb, ne fedd el a szép Napot!Hogyha nem süt, úgy reszketek, hamarosan megfagyok. Ám a felhő kevély, dölyfös, szíve hideg, mint a jég.Reszket, sír a kis katica:– Megdermedek, itt a vég! – Bújj csak ide, kis bogárka,vastag dunnám eltakar! –emelte meg… Mentovics Éva: A katicabogár álma olvasásának folytatása