Lápi világból tér meg a gólya, kéményre szállva körbetekint, morcos szél már a földeket rója, holnaptól újra ősz lesz megint. Hajlongó nyárfa egyre csak súgja: dér szitál álmos kertek felett, indulni kell hát, szárnyalni újra, minket a nyár most elfeledett.