Az idő mérése emberi találmány.  Az embereknek szükségük volt valami rendszerre, ami alapján az idő múlását szavakba is önthették.  A történelem folyamán a világ különböző részein más és más rendszereket kezdtek használni, illetve azok változtak is az idővel és a tudomány fejlődésével.  Mivel Magyarországon és az USA-ban is ugyanazt (illetve rendkívül hasonló) rendszert használunk, így én csak erről szeretnék most beszélni.

Azt az időt, ami alatt a Földünk a Nap körül teljesen körbejár és visszakerül eredeti helyzetébe, egy évnek nevezzük.  Ez a legtöbb évben 365 nap alatt történik meg, de minden negyedik évben egy nappal tovább tart – ezeket az éveket szökőéveknek nevezzük, és azt az extra napot (február 24) pedig szökőnapnak.  A kerek százas évek közül csak azok szökőévek, amelyek évszáma négyszázzal is osztható: 1600, 2000, 2400 stb., de 1700 vagy 2100 nem szökőévek.

Az évet is lehet tovább bontani rövidebb időszakokra, évszakokra.  A Föld bizonyos részein csak két évszak váltja egymást (nedves és száraz), de Magyarországon és az USA legnagyobb részén négy évszakot köszönthetünk: tavaszt, nyárt, őszt és télt.  A tél után ismét tavasz jön, majd nyár, és ez a körforgás soha nem szakad meg.

Fésűs Éva: Az évszakok

Gyorsan jött és ment a nyár;
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsöskosarat.

Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.

Hócsizmában jött a tél,
nagy pehelybatyut cipelt;
megcsúszott a tó jegén,
fehér lett a rét, a kert.

Mezítláb jött a tavasz,
s akkora csodát csinált,
hogy kinyílt a gólyahír,
s kikeltek a kislibák!

Feladatok:

1. Olvasd el mégegyszer a kiemelt szavakat, a négy évszak nevét.

2. Melyik évszakban fagy be a tavak vize?

3. Melyik évszakban hullanak le a levelek a fákról és bokrokról?

4. Melyik évszakban születik sok állat?

5. Melyik évszakban szedhetünk sok virágot és gyümölcsöt?

6. Te melyik évszakot szereted? Miért?

Válaszok:

1.    nyár, ősz, tél, tavasz

2.    télen

3.    ősszel

4.    tavasszal

5.    nyáron

 

     Irodalmi művek a négy évszakról:

Minden évszak 3 hónapig tart – tehát egy évet 12 hónapra bontunk fel.  A hónapok neve a következő: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november és december.

Hónapmondóka (népköltés)

 Január elöl jár,
a nyomán február.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.

     Minden embernek van egy különleges hónapja – az, amelyikben született.  Te tudod melyik hónapban születtél?  Ha még nem, tanuld meg!

A hónapokat napokra osztjuk fel; a napok száma hónaponként változik:

január: 31,

február: 28 (szökőévekben 29),

március: 31,

április: 30,

május: 31,

június: 30,

július: 31,

augusztus: 31,

szeptember: 30,

október: 31,

november: 30,

december: 31.

Bizonyos napok ünnepnapok és minden évben ugyanarra a napra esnek: pl. Újév január 1 és karácsony napja december 25 (és 26 Magyarországon).  Vannak olyan ünnepek is, amelyek nem egy dátumhoz kapcsolódnak, de mégis minden évben megünnepeljük őket: pl. húsvét.

A hónapok hetekre vannak bontva; mivel minden hónap különböző számú napot tartalmaz, ezért inkább azt szoktuk mondani, hogy egy év 52 hétből áll.  Egy-egy hónapra 4-5 hét jut.  Minden hétben 7 nap van, ahogy azt a magyar neve is sugallja: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap.  (Az USA-ban a hét vasárnappal kezdődik.)

Olvasd el Zelk Zoltán meséjét a hét napjairól!

Mondókák a hét napjairól

Versek a hét napjairól
Hétfő, kedd, szerda
csütörtök, péntek, szombat,
vasárnap.
Jó dolgunk van,
mint erdőn a madárnak.

Hétfőn kezdem e hetet,
Kedden kedvem de remek,
Szerdán reggel felkelek,
Csütörtökön nevetek.
Pénteken sem heverek,
Szombaton se fekhetek,
Vasárnap leheverek,
befejezem e hetet.

Hétfő hetibe,
Kedd kedvibe,
Szerda szeribe,
Csütörtök csűribe,
Péntek pitvarába,
Szombat szobájába,
Vasárnap a verpeléti vásárba.

Hétfő heves,
Kedd kedves,
Szerda szerelmes,
Csütörtök csendes,
Péntek piszkos,
Szombat szappanos,
Vasárnap kényes.

Hétfő – zöldül már az mező,
Kedd – kevés lesz a meggy,
Szerda – megérett a málna,
Csütörtök – van eladó sütőtök,
Péntek – paszulyos az inged,
Szombat – hajthatod a lovat,
Vasárnap – vége van a vásárnak.

Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemezünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket vendégségbe várunk.

Hétfőn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dűl
Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.

 Ténagy Sándor: Bolondos mondóka

Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földbe tettem,
szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön öntözgettem,
pénteken csak nézegettem,
szombaton már büszkélkedtem,
s akár hiszed,
akár nem:
elérkezett a vasárnap,
tíz ága nőtt a fának,
mind a tízet megmásztam,
száz szem makkot leráztam.

Balla Zsófia: A hét törpe

Első köztük a Hétfő,
nincs a nyakán hét fő.
Egy feje is gondban,
a többiért szétfő.

A második Kedd.
Úgy kérdezi: – Kend,
mi járatban nálunk?
Rögtön vacsorálunk.

Szerda ott ül éppen
asztal közepében.
Irigyli Csütörtök,
s szinte ölre mennek,
rúgnak, feleselnek.

– Ti csak zúztok-törtök? –
kérdi tőlük Péntek:
– Hát már a Hét közepében
ketten el se fértek?

A hatodik Szombat,
gyomra délre kongat.

Hatjukat vásárba,
egy lacikonyhába
viszi el a Vasárnap.

Gazdag Erzsi: Vendégvárás

Jöjj el hozzám hétfőn,
de ne gyere későn!
Jöjj el hozzám kedden!
Hadd nőjön a kedvem!

Jöjj el hozzám szerdán,
kopogtass a meggyfán!
Csütörtökön jönnél,
tán még itthon lelnél.

Pénteken a kedvem,
szétgurul a kertben.
Szombaton, barátom,
a világot járom.

Vasárnap, vasárnap
engemet is várnak.

László Gyula: Csodahét

Hétfőn hajnalban
sárkányokkal játszottam.

Kedden kedvemben
száz bukfencet vetettem.

Szerdán szekéren
kocsikáztam az égen.

Csütörtökön csak
pöttyös labdám volt a nap.

Pénteken pajtásom
repült szárnyas lóháton.

Szombaton szuszogva
medve szállt az orromra.

Vasárnapi viharban
bőrig ázva napoztam.

  Mentovics Éva: Kiszámoló

Hétfő: macska ül a lépcsőn,
Kedden: a szeme se rezzen,
Szerdán: felmászik a létrán,
Csütörtökön: egerészik,
Pénteken: csak heverészik,
Szombat: neki szabadnap,
Vasárnap: már bulizhat!

Bartos Erika: Bodobács

Egy bodobácsot látok hétfőn,
Fölfele megy a hosszú lépcsőn.

Két bodobácsot látok kedden,
Orgona ágán ülnek ketten.

Hány bodobácsot látok szerdán?
Hármat a rózsa szúrós szárán.

Négy bodobácsot látok másnap,
Itt a csütörtök, táncot járnak.

Öt bodobács jön péntek reggel,
Friss füvet esznek édes meggyel.

Hat bodobácsról szól a szombat,
Összefogódzva morzsát hoznak.

Hét bodobács már alszik mélyen,
Nyári vasárnap, csillagfényben.

Páskándi Géza: Hét vers

Hétfő
Hétfőre hó, egészség,
pozsgás lesz az egész hét:
gömbölyded, kicsattan,
tavaszra rügy kipattan.

Kedd
Keddre kedvet, szép könyvet,
így lesz a nap még könnyebb,
mézes-vajas kenyeret,
Cirmosnak meg egeret,
egérkének mély lyukat,
hadd leljen egérutat!

Szerda
Szerdára szűrt, szép ruhát,
bongyor-gyapjas jó puhát,
dunyhamélybe tollpihét,
nem pörpatvart, hajcihőt.

Csütörtök
Csütörtökön csütörtököt
ne mondjatok, sütőtökök,
hanem édes és parázs
legyen mindegyik falás!

Péntek
Pénteken a tiszta pitvar,
ragyogjon a kerek udvar.
Tükör minden tál, pohár,
nézz bele: munkálkodtál.

Szombat
Szombatra már többet érsz,
hatra tanított a hét,
füzetedben hat a leckéd –
hatszor okosabb fejecskéd!

Vasárnap
Vasárnapra virradóra
később kelt a csergőóra,
aztán játék, játék, játék –
új hét, mennyi játék vár még!

A napot is tovább lehet bontani, mégpedig 24 órára.  Egy órában 60 perc van, és egy percben 60 másodperc.  A másodpercet is tovább lehet bontani, de a mindennapi életben nem szoktuk.