Reggelente hófehér köd pihen a tájon,süvöltő szél didergősdalt suttog az ágon. Erőtlenül süt a Nap, egyre feljebb kúszva,a szőlőcsősz élelmet csomagol az útra. Seregélyek hada száll, akár egy nagy felhő,lakmároznak szüntelen, míg a szüret eljő’. Fittyet hányva a csőszre, madárijesztőrelecsapnak az illatos, zamatos szőlőre.