Csordul a könnye, roskad a válla, tócsában lépked éjjel a bálba. Bánatos arccalbúcsúzik egyre,könnyei hullnak lassan a gyepre. Ébred a reggel,pezsdül a pírja, jégcsapok fogynak, sorvadnak sírva. Vége a télnek, éled a kert már, farsangi fánkra cseppen a lekvár. (2010. január 30.)