Menj utadra, búcsúzzunk el!
Dideregtünk hóban, fagyban,
bár tudjuk, a mezők ölén
elkél a dús pehelypaplan.

Ott szendereg kalács, kenyér,
kifli, zsömle drága magja,
mely a cudar, zord fagyokat
dunna alatt átalhatja.

Csuda klassz, hogy itt időztél,
nem voltál vad, inkább jámbor,
nem tomboltál, pusztítottál,
jó volt veled, hűvös vándor.

Fenyvesekre pelyhet hintve,
jégvirágból csokrot szőve,
áldott, szép ünnepet hoztál,
úgy, mint minden esztendőbe’.

Itt zúzmara, ott dércsillám,
másutt dunna volt a fákon,
korcsolyáztunk, síelhettünk,
ujjongtunk a sebes szánon.

Kelj most útra, vidd a fagyot,
március már nem marasztal,
felcsendül a cinkehangú,
melengető, friss tavaszdal!

2018.01.05.