Nyitni kék!
Nyitni kék!
Nyitni kék!
Jaj, ne még,
cinegék,
jaj, ne még!
Játszik a tél,
tavaszt játszik,
csalókát:
füvet ingerel,
bolondít
bokrot, fát.
Barkát buzdít,
másszon a sün
az ágra:
barka, ezüst
sündisznócska,
te drága,
nehogy moccanj,
ki ne gyere
fészkedből,
míg a télnek
zsarnoksága
meg nem dől!
A fagy rátok
uszítja majd
haragját:
félreveri
a hóvirág
harangját.
Deresednek
a szarvasok
őzikék,
letapossák
a megriadt
tőzikét.
Cinegék, jaj,
jaj, cinegék,
cinegék:
legyen
bennetek legalább
hit elég:
várjátok ki
míg Március
ideér,
s nevettek majd,
ahogy inal,
fut a tél.