A tavasz a megújulás, a természet újjászületésének az évszaka. A nappalok hosszabbodnak, enyhül az időjárás, és lekerül rólunk a nagykabát. A hó alól virágok kukucskálnak, dugják ki a fejüket, madarak készülődnek a fészekrakáshoz, és csivitelésüktől egyre hangosabbak a kertek és a mezők.

     A tavasz az írók, a költők és a zeneszerzők egyik kedvenc témája. Számos mese és költemény született az éledező természetről, az illatos virágokról, és a tavasszal születő állatokról. Ezek közül ajánlok nektek egy csokornyit. (A húsvéti anyagokról szóló cikk itt olvasható.)

Tavasszal kapcsolatos írások

A gólya
A fecske

Versek a tavaszról

Rövid tavaszi versek

Áprily Lajos: Március
Áprily Lajos: Tavaszodik

Balogh József: Tavasz

Egyed Emese: Tavaszvarázslás
Fésűs Éva: Áprilisi tréfa
Galambos Bernadett: Alvó magok

K. László Szilvia: Tavaszváró ének
Kányádi Sándor: Kelj föl, nap
Kányádi Sándor: Március
Kányádi Sándor: Márciusi versike
Kányádi Sándor: Májusi szellő

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők
Osvát Erzsébet: Májusnyitó
Osvát Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág
Osvát Erzsébet: Tavasz a várva várt
Osvát Erzsébet: Tavaszkiáltó

Szabó Lőrinc: Nyitnikék

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág

Tavaszi mesék

A hóvirág (Zelk Zoltán meséje nyomán)
Devecsery László: Katica Kata

Tavaszi énekek és játékok

Bújj bújj zöld ág (kapus-hidas vagy almás-körtés)
Bújj bújj zöld ág (nyulacskás)